![bergjudit_banner.png](https://static.wixstatic.com/media/753e3f_7e8006d9fa724cacb2030e60d56b6185~mv2.png/v1/fill/w_980,h_178,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/bergjudit_banner.png)
LetölthetÅ‘ színdarabok
Gyerekdarabjaimat 10-14 éves iskolások számára, a Gelléri Andor EndrérÅ‘l elnevezett, (azóta megszűntetett) általános iskola színjátszó körének írtam. ElÅ‘ször ugyan rövidített, erÅ‘sen meghúzott Moliére darabokkal és más vígjátékokkal próbálkoztunk, de rájöttünk: gyerekeknek - színészeknek és nézÅ‘knek egyaránt - "gyerekdarab" való igazán.
​
Mivel nem találtunk megfelelÅ‘ színjátékot, megpróbálkoztam a darabírással én. A színjátszó körbe abban az évben sok mindenre elszánt, vagány gyerek járt, ezért jutott eszembe az Artúr-mondakör. KésÅ‘bb több lány is csatlakozott hozzánk - az udvarhölgy szerepek nagy részét utólag írtam a szövegbe.
​
A Forduljon Psmith-hez a következÅ‘ "évadra" készült, amikor a színtársulat tagjai úgy döntöttek, "valami vicces és izgalmas" darabra, lehetÅ‘leg krimire vágynak.
A "Psmith" elÅ‘adás májusi nagy sikere után méltán büszke színjátszóim szerénytelenül közölték: jövÅ‘re istenek lesznek, alább nem adják. Nyáron, viccbÅ‘l írtam nekik a Párisz almáját, hogy tényleg istenekké válhassanak. Az egykori kis ötödikesek már amúgy is nyolcadikos nagyok lettek, rutinosan mozogtak az iskola színpadán, és remek alakításokat nyújtottak a görög istenek és istennÅ‘k szerepében.
![bj-szindarabok-merlin.jpg](https://static.wixstatic.com/media/753e3f_e7c825b45d9a4b0cb7163778c393929d~mv2.jpg/v1/fill/w_158,h_198,al_c,q_80,enc_auto/bj-szindarabok-merlin.jpg)
Üdv néked, Arthur király!
Arthurt, a britek királyát és a Kerekasztal lovagjait mindenki ismeri. De hogy került Arthur Anglia trónjára? Miért hozta létre a Kerekasztalt? Mit csináltak a lovagrend tagjai? És kit szeretett igazán Guinevra királyné? T. H. White Üdv néked, Arthur, nagy király című regényének feldolgozása minden kérdésre választ ad, sÅ‘t, feltűnik Merlin, a bölcs, néha tréfás kedvű, máskor szigorú varázsló is.
![bj-psmith.jpg](https://static.wixstatic.com/media/753e3f_f09a05f85c4f49ce9e1e6de296627669~mv2.jpg/v1/fill/w_158,h_198,al_c,lg_1,q_80,enc_auto/bj-psmith.jpg)
Forduljon Psmithhez!
Adott egy vidéki kastély, gyönyörű parkkal, egyenruhás személyzettel, szórakozott idÅ‘s lorddal, házisárkány úrnÅ‘vel, személyi titkárral, szobalánynak öltözött detektívvel. Adott egy gyémánt nyakék, amelyet a szereplÅ‘k jelentÅ‘s része szeretne magáénak tudni. A kastélyban egyre többen vendégeskednek, és szinte senki sem az, akinek mondja magát. Aki nem hazudik, annak viszont egy szavát sem hiszik. A gyémánt nyakék eltűnik, majd gyors egymásutánban többször is gazdát cserél. Kié lesz végül a vagyont érÅ‘ ékszer? A töltött vagy az üres pisztoly veszedelmesebb fegyver? P. G. Wodehouse világhírű regényének színpadra írt változata.
![berg_judit_dramak_paris_almaja.jpg](https://static.wixstatic.com/media/753e3f_1fa4c94fa45a492383d3a90b3d875c24~mv2.jpg/v1/fill/w_158,h_238,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_3,enc_auto/berg_judit_dramak_paris_almaja.jpg)
Párisz almája
Az istenek vígan tevékenykednek, mulatoznak, féltékenykednek, intrikálnak az Olümposz csúcsán. Egy nagyszabású zenés-táncos mulatság kellÅ‘s-közepén érkezik Erisz, a viszály istennÅ‘je, és a táncolók közé gurít egy gyönyörű aranyalmát a következÅ‘ felirattal: "a legszebbnek". Az almáért rögtön három istennÅ‘ is jelentkezik, hatalmas fejtörést okozva ezzel a döntésre képtelen isteneknek. Végül Párisz, a trójai királyfi dönti el a vitát, kivívva ezzel Héra és Pallasz Athéné engesztelhetetlen haragját, és Aphrodité háláját. Nem marad más hátra: Párisznak el kell nyernie beígért jutalmát: - némi isteni segítséggel - meg kell szöktetnie Szép Helénát férje, Meneláosz király palotájából.